" Mi a szar ez? " Teljesen jogosan fordulhat meg az esetleges idelátogatók fejében ez a csodálatos megfogalmazási alapokon nyugvó, szemetgyönyörködtető, ám mégis egyszerű, de nagyon lényegretörő kérdés. Csak egyénenként, esetenként néhol kultúráltabban. Úgy hiszem, hogy mindenki megérdemel egy saját világot. Egy olyat, ahol kiadja magából a feszültséget, és az olyan szintű örömöt, amit saját magában már teljességgel képtelen feldolgozni. Ez az én világom. Itt minden az én szemeimen keresztül történik.
Rossz ember vagyok, de ezen változtatok, megváltozom. Ez volt az utolsó ilyen eset. Mostantól tiszta leszek, kihúzom magam, és az életet választom. Már alig várom. Olyan leszek, mint maguk. Lesz állásom, családom, rohadt nagy TV-m, mosógépem, kocsim, CD lemezem, elektromos konzervnyitóm, jó egészségem, alacsony koleszterinszintem, biztosításom, jelzálogom, első otthonom, szabadidőruhám, háromrészes öltönyöm, kvízjátékom, szemét kajám, gyerekeim, séták a parkban, rendes munkaidő, golfpartik, kocsimosás, elegáns kardigánok, családi karácsony, rendes nyugdíj, adómentesség, csatornapucolás, és a végén, ha már nincs semmi, a halál.
Nyitás:2017. 08. 18 Az oldal kinézetei a kezdetektől. Zárás, szünet: Nem tervezett. Ha van, miért? - Az oldal témája: Személyes blog A szerkesztő neve: Ocean Ajánlott böngésző(k): Google Chrome A CSS kód forrása:pometo.gp Tárhely:kllccnxtrm.tumblr.com \ privát hozzáférés \
Ez a kis részleg az ún. testvéroldalaknak van fenntartva, ide nem jelentkezhetsz.
Tulajdonképpen ők a kedvenc oldalaim birtokosai, illetve "cseréim" csúnya szóval kifejezve. Egy csodálatos közösség, és mindig benézek hozzájuk, ha időm éppen engedi. Jelentkezni a chatben szabad.
Nagyon sokszor hangoztatom, hogy mennyire "szerelmem" a zene, és hogy mennyit jelent nekem. Azok, akik visszatérő olvasók talán nem is lepődnek meg ezen az apró kis ténymorzsán.
Mit tesz az ember, ha szentimentális érzelmek kezdenek eluralkodni a testén, a lelkén, és az egész lényén? A legtöbb egyén talán a zenével orvosolja a helyzetét. Büszkén jelentem ki, hogy én is közéjük tartozom. Esetemben ilyenkor becsúszik pár Balázs Fecó, Máté Péter, és Cserháti Zsuzsa dal. Ők valahogyan tökéletesen kitöltik azt a picinyke űrt, ami a szürke és üres hétköznapok végeredményeként foglalja el helyét bennem.
A bejegyzés megírásában az a jelenség inspirált, amit ezektől az előadóktól kaptam szimplán azzal, hogy hallgattam a műveiket.
Mindenképpen szerettem volna minimum egy olyan bejegyzést is az oldalra, ami csak a zenéről szól, ugyanis nagyrészt a zenének köszönhetem azt, hogy idáig még nem lettem sorozatgyilkos. *ujjongás, népszava, tapsvihar, soksok egyetértés*
Szóval összeállítottam egy olyan listát, amiben olyan előadók - és számaik szerepelnek, akik itthon bőven undergroundnak számítanak. :> / lófasz sem ismeri őket, vagy csak nagyon kevesen , és szerintem sokkal több figyelmet érdemelnek a jelenleginél /
Nagyon sokat kutatgatok youtubeon, itt - ott - amott, és hálaég' találok néha gyöngyszemeket is. Úgyhogy ez a bejegyzés körülbelül róluk fog szólni. < ennél a ténynél még az sem nyilvánvalóbb, hogy kék az ég, mégis leírom, mert fuckdasystem >
Természetesen ez csak az én ízlésem, lehet vele vitatkozni, egyet nem érteni, de én a most következő dalok előadóit tehetségileg 101%-ban elismerem.
#00. 50 yard - Az utam végén
Szerintem ők alternatívban tolják. A dalszöveg egyébként kicsit klisés, de a "nemadomfel" típusú dalokból soha nem elég, úgyhogy..
#01. Bishop Briggs - Wild Horses
Marina and the Diamonds, Lana Del Rey, Halsey, etc. fanok szerintem ezt is imádni fogják. A klip egyébként nagyon cringe számomra, egyáltalán nem illik a zenéhez, mert az igényes. :>
#02. Saliva - Always
Rockerek ideni. 12évesen fedeztem fel ezt a csodát, azóta is az egyik legnagyobb kedvencem, és nagyon sajnálom, hogy ennyire nem ismerik az emberek.