4 . I-es t�pus� bipol�ris depresszi�

A bipol�ris zavarban el�fordul� depresszi�-forma, amelyet kor�bban m�nias-depresszi�s zavarnak h�vtak, kev�sb� gyakori, mint az unipol�ris depresszi�. Mag�ban foglalja a depressz�v szakaszok k�z�tti v�lt�sokat a norm�lis hangulati szakaszokra, valamint az �gynevezett “m�ni�s f�zis”-okra. A m�ni�s f�zisokra jellemz� a kiemelked�en magas hangulat, mely az aktivit�s fokoz�d�s�val, nyugtalans�ggal �s cs�kkent alv�sig�nnyel j�r egy�tt.

A m�nia befoly�st gyakorol a gondolkod�sra, �t�l�k�pess�gre �s a t�rsas viselked�sre is, melyek komoly probl�m�kat �s neh�zs�geket okozhatnak az egy�n sz�m�ra.

G�tl�stalan vagy nem biztons�gos szexu�lis magatart�s, valamint megfontolatlan �zleti vagy p�nz�gyi d�nt�sek meghozatala fordulhat el�, ha az illet� mani�s f�zisban van �ppen. A mani�s epiz�dot k�vet�en nagyon gyakran depresszi�s szakasz v�ltja fel az �rintettek eset�ben. Ezt a kisz�m�thatatlanul v�ltoz� “�rzelmi z�rzavart” �gy is lehetne jellemezni, mint �lland�an “a vil�g tetej�r�l a v�gs� elkesered�sbe zuhanni”.

A bipol�ris zavar depresszi�s f�zis�ban jelentkez� t�neteit sokszor neh�z elk�l�n�teni az unipol�ris depresszi�t�l.

5. II-es t�pus� bipol�ris depresszi�

Sokkal ink�bb hasonl�t ez a forma a visszat�r� depressz�v zavarhoz, mint a bipol�ris zavarhoz, a II. t�pus� bipol�ris zavarban �rintettek eset�ben els� r�n�z�sre csak a jelenl�v� rossz hangulatot �rz�kelj�k. Ebben a t�netegy�ttesben a depressz�v epiz�dot az �gynevezett hypom�ni�s szakaszok v�ltj�k fel, mely egy m�rs�keltebb euf�ri�s �llapot. Ez sokkal enyh�bb a m�ni�n�l, emiatt az �rintett szem�ly �s a hozz�tatoz�i esetleg �sszet�veszthetik az �tlagos hangulattal, vagy az �r�mmel.

6. Kevert szorong�sos depresszi�

B�r a szorong�s �s az azt k�s�r� pszich�s �s testi t�netek nagyban hasonl�tanak a depresszi� t�neteire, �s a depressz�v t�netek is gyakoriak a szorong�sos zavarokon bel�l, �ltal�ban k�nnyen meghat�rozhat�, ha egy esetben a depresszi� a f� probl�ma. Mindemellett a kevert depresszi� �s szorong�sos zavar sor�n hasonl� ar�nyban kombin�l�dnak a depressz�v �s a szorong�sos eredet� t�netek.

7. Pszichotikus depresszi�s epiz�d

A depresszi�s epiz�d speci�lis megjelen�si form�ja a pszichotikus szint� vagy t�veszm�s depresszi�. A pszich�zis azt jelenti, hogy elveszik a realit�ssal val� kapcsolat: ez lehet �rz�kcsal�d�s, teh�t a beteg l�t vagy hall olyan nem val�s�gos dolgokat, amelyeket a k�rnyzet�ben l�v�k nem (hallucin�ci�k) �s/vagy k�l�nb�z� t�ves elk�pzel�sekhez vagy r�geszm�khez ragaszkodik (t�veszm�k). Az �rintettek k�l�nb�z� t�vhithez ragaszkodnak, p�ld�ul rendk�v�l er�s b�ntudatuk lehet, b�n�snek �rzik magukat (�nv�dl�sos t�veszm�k), azt gondolhatj�k, hogy anyagi cs�dbe ker�ltek (elszeg�nyed�si t�veszm�k) vagy att�l tartanak, hogy s�lyos �s gy�gy�thatatlan betegs�gben szenvednek (hypochondri�s t�veszm�k) minden bizony�t�k ellen�re. A pszichotikus szint� depresszi�ban szenved�k eset�ben szinte minden esetben pszichi�triai oszt�lyos ell�t�sra van sz�ks�g. A pszichotikus epiz�d lehet unipol�ris vagy bipol�ris term�szet�.

8 . Atipikus depresszi�

A depresszi� ezen t�pus�ra egyfajta t�l�rz�kenys�g, illetve hangulati v�ltoz�konys�g jellemz�. Fokozott �tv�gy, t�lzott alv�sig�ny, valamint p�nikrohamok gyakran fordulnak el�. Az at�pusos depresszi� �ltal�ba enyhe epiz�dk�nt zajlik le �s ak�r bipolarit�s is el�fordulhat.

9. Szezon�lis depresszi�

Ennek depresszi�-t�pusnak a t�netei ugyanazok, mint az at�pusos depresszi� t�netein�l felsoroltak, de a t�netek megjelen�s�ben az �ghajlati v�ltoz�sok j�tszanak szerepet, k�l�n�sen az �szi vagy t�li id�szakban. �ltal�ban a depressz�v id�szakot el�id�z� �vszak lez�rulta ut�n a p�ciensek �jra j�l �rzik magukat �s ism�t el tudj�k l�tni a feladataikat.

10. �tmeneti, visszat�r� depressz�v zavar

Ez egy enyhe �s r�vid depresszi�-fajta, mely vesz�lyeztetheti a mindennapi feladatok elv�gz�s�t, �s legink�bb a fiatalokat �rinti, valamint r�vid ideig tart� depressz�v vagy kevert hangulat jellemzi, mely �ltal�ban 2 h�tn�l r�videbb ideig tart.