Egy ideje már mást sem csinálok, maximum megrohadok a négy fal között önerőből, és csak edzek, meg tolom a Skyrimet. De egyszer csak eljött a nap, amire vártam, tehát eldöntöttem, hogy elhagyom Skyrimet egy kisidőre. Szóval körülbelül másfél napig leszartam a világ megmentését, mert éppen a második Alvin koncertemet élveztem.

Ez volt életem második Alvin koncertje, amin ott voltam, de a végén jobb lett, mint az első. Bár talán nem, mert az első az  azért mégis csak az első. 

Február 16-án volt Miskolcon, a Helynekemben. Potom este 6 óra körül felszálltunk a buszra, aztán bevágódtunk Miskolcon az egyik bárba, ahol elláttuk magunkat elegendő alkohollal egész éjszakára, jó alkoholistákhoz híven. Életemben először sikerült tequilát is innom, új mérföldkő. A hely jó volt, a citrom nagyon finom volt, a tequila meg kurva szar. Rájöttem, hogy nem nekem való, és hogy maradok inkább a vodkánál, meg a még többi elviselhető italnál. Megvártunk még pár embert, aztán elindultunk a célirányba. Odaértünk, megetettük a tüdőrákjainkat, aztán azonnal be is vágódtunk az első sorba. Kevesebbel nem elégszünk meg, mindig ott vagyunk. Aztán elkezdődött a koncert. Az Alvin azért egy csodálatos banda főleg, mert zenélés közben látszik minden egyes megmozdulásukon az, hogy szívvel - lélekkel csinálják, amit csinálnak, és tényleg a rajongókért, és a zenéért vannak. Kommunikálnak velünk, ugyanúgy megőrülnek velünk, és egy olyan élményt nyújt az egész, amit szerintem mindenkinek meg kellene tapasztalnia, aki kicsit is nyitott erre. A Paraszton sikerült szétbőgnöm a lelkemet, mert egyszerűen minden emlék felrémlett a srácról, akibe belevoltam habarodva. És aki aztán átbaszott, végül pedig eltűnt egy teljes évre. Ez az igazi tragédia, nem az éhezés világszerte. A Tolerancia földjénél és a Mossák az agyadnál beugrottam pogózni egyet, minek végeredményétől még jelenleg is szenvedek, de minden perc megérte. Illetve kijelentették a koncert kezdete előtt, hogy addig nem mennek el, ameddig hangunk nem marad. Hát nálam ezt bőven sikerült teljesíteni, mert még most sem jött vissza teljesen. Tele vagyok harcisebekkel, amiket büszkén viselek! Sanyi egyébként nagyon édes volt, fogalmam sincs hány percig mosolygott rám, meg lepacsiztunk, aztán ideadta a pengetőt ő is, Viki után. 

Főszerepben: Viki, a Bizalom, meg az ocsmány menyasszonyi ruha, amit inkább leköpnék, minthogy felvegyem, de még szerencse, hogy ez nem egy divatbemutató!

A koncert után vártuk a zárást, mert sok idő volt még a buszig, így nem akartunk odakint halálra fagyni. Hajnal 4 környékén kirúgtak minket a picsába, aztán úgy döntöttünk, hogy inkább elmegyünk mekizni, mert a buszig még volt idő, kint pedig mínuszok voltak, és ennél több kifogást nem sikerült gyártani a mekizés érdekében, de ez is pont elég volt hozzá, úgyhogy mi többet? Nagyon szét voltunk már esve, konkrétan levegőt venni alig volt erőnk, de amikor realizáltuk, hogy 30 kilóméterre vagyunk az otthonunktól, és még majd haza is kell sétálnunk, megakartunk halni. Illetve a többiekről ezt nem mondanám biztosra, magamról már igen. A szerencse mellettem állt. Mire hazaértünk elkezdett havazni is, hogy véletlenül se ússzam meg a hipotermiát. A végén azért sikeresen hazajutottunk barátommal, bár még két perc kint a hidegben, és kihalok. :D De végül nem panaszkodom, egy kicsit sem rontja el az élményt, minden egyes reszketés megérte. Nem készült egyébként túl sok kép, mert azért ne felejtsük el, hogy ez egy koncert, és egy koncertre úgy bemenni, hogy végig a tenyeredhez van ragadva a köcsög telefonod, elég gáz. Örülök, hogy ezt kiírhattam magamból, szóval itt a csodálatos gyűjteményem. Figyelmesen kövessetek végig minden kis részletet a most következő képeken, ez két koncertem eredménye! Funfact: a sapka az első koncerten kötött ki nálam, egy forintot nem költöttem rá, és a tagoknak sincs azért akkora szíve. Tehát úgy loptam el, hogy nem loptam el. Egyszerűen hazatért hozzám. Neítéljetekel. 

Két hónap múlva lesz azthiszem Nyíregyházán a hozzám legközelebb lévő Alvin koncert, arra is szeretnék eljutni. Ha minden igaz ott is leszek, de ezek még nagyon instabil tervek. Főleg azért mert én is az vagyok, de azért is, mert gyakran vagyok csóró.